Bróker a pácban – Overnight

2007. 10. 30. | ajánló |

Péter (Bodó Viktor) menő brókerként dolgozik, egy nap azonban igazi kutyaszorítóba kerül: német befektetője kivenni készül pénzét a vállalatból, amire azonban ifjú tőzsdelovagunk hibájából nincs meg az ígért fedezet, ezért a lelepleződés veszélye mellett, az idővel versenyt futva kell kimásznia a csávából. Sorsa hajszálon függ, és a történet huszonnégy órájának leteltével végleg el is dől.

Az indiai mellékszállal együtt is soványka brókersztori ugyan nem szédületes, de egész tisztességesen működik, Bodó Viktor visszafogott, erős alakítása tökéletesen illik a film komoran szürke, fásult világához, amely a sok hercehurca, mítinghegyek és rongyrázás ellenére is kong az ürességtől. A mellékszereplők úgyszintén jól teljesítenek (bár ezúttal Nagy Ervinnek és Nagy Zsoltnak kevésbé jelentős szerepek jutnak, mint a Szezonban), különösen emlékezetes a sokat tapasztalt, mindentudó brókernőt megformáló Eszenyi Enikő és az ügyefogyott taxisofőrt alakító Gyabronka József.

Egy második Moszkva térre azért még várniuk kell a rajongóknak, ez még messze nem új „kultfilmgyanús” alkotás, ám a vérprofi rendezésre és a lenyűgöző képekre még a legfinnyásabbaknak sem lehet egy rossz szavuk sem, ugyanis a film ebből a szempontból bárhol a világon megállná a helyét. Az Overnightot nézve meg kell állapítani, hogy a mutatós összkép ellenére „a Török a részletekben rejlik”: mikor a válófélben lévő Péter alá akar írni egy meghatalmazást, és márkás töltőtolla felmondja a szolgálatot, felesége epésen megjegyzi: „Mi van, nem ír a Mont Blanc?” Ezáltal egyetlen villanásba sűríti össze a filmet és tükröt tart neki. Nos, az ilyen zseniális húzásokért szeretjük Török Ferencet.