Álmodom

2004. 07. 22. | archívum |

Sétálok Hajdúnánás belvárosában. Gyönyörűen megújult a főtér, szép díszburkolatot kaptak a belváros sugárútjai kifelé a körutakig, igényes öntöttvas kandeláberek és utcabútorok, rendezett parkosított az egész belváros. Talán kissé eklektikus, mintha különböző ötleteket montíroztak volna össze a tervezőasztalon. Bár egyedi ez az összevisszaság, mégis furcsa érzéseket kelt.
Na de örüljünk! Végre megújult és ez a lényeg. Leballagok a parkba, leülök a szökőkút elé és nézem a nyüzsgést. Panorámás autóbuszok kanyarodnak a Bocskai utcára és mennek a fürdő irányába, turistacsoportok keresik a látnivalót a városban. Hiányzik a jól megszokott Petőfi szobor, mely sok változást megért már, hisz Trianoni emlékműként kezdte, megért egy-két rendszerváltást, át is alakították, de maradt, EDDIG!
Most inkább a félresikerült szabadtéri színpadot ellensúlyozva egy fal van a helyén, amelyen a testvérvárosok címerei kapnak helyet.
Ettől ugyan nem ált helyre a tér egyensúlya, főleg nem a színpad funkciója, de ez is új, majd megszokjuk.

Elnézek a vállam fölött a Kossuth utca irányába, ahol a legtöbb embert látni. A templom és az Ifjúsági Ház épülete mint egy kaput alkot az utca bejáratának, bölcs döntés, hogy sétáló utcává alakították. Ebben az utcában van a legkevesebb lakóépület, így nem zavar senkit a nyüzsgő forgalom, az üzletek és szórakozóhelyek.
Idelátszik az orvosi rendelő, a piac előtti park és szökőkút délibábja. Jó, nagyon jó.
Egyszerre valaki mellettem terem és tört némettel-lengyel akcentussal kérdezi, hol van itt egy Internet kávézó. Próbálok valamit angolul motyogni, de mivel érzem, hogy kérdezőm viszont éppen az angolnyelv ismeret hiányában szenved én pedig, hogy nem tudom hol is lehet egy Internet kávézó. Emlékeim között úgy él, hogy az Ifjúsági házban volt valami hasonló, megpróbálom a lehetetlent, németül kezdek magyarázni.Na végre elindul a kérdezőm, vajon tudja-e hova.
Kissé kényelmetlenül érzem magam e közjáték végett. Azon gondolkozom, hogy indulnom kéne, de még valami marasztal. Vajon száz évvel ezelőtt akik még piacra jártak ide a mostani parkba, mit szólnának ehhez az átalakításhoz. Nem kéne jelezni, éreztetni a régi városbelső egy-egy részletét, összekapcsolni a múltat a jövővel, megadni a tiszteletet a mulandóságnak?
Mélázgatásomat fiatalok hangoskodása zavarja meg, azon vitatkoznak, hova menjenek estére szórakozni. Van aki egy filmet szeretne megnézni, van aki sörözni szeretne valamelyik teraszon, van aki az éjszakai fürdőzés mellet kardoskodik.
Visszazökkenek mélázgatásomba, tényleg vannak-e ezek a programok, vagy csak a fiatalok máshonnan hozott beidegződésüket hallom?Tényleg mi van a mozival?
TÉNYLEG!MI LETT AZ OKKAL-MÁS-OKKAL IFJÚSÁGI EGYESÜLETTEL?
2007. Június
v.lajos@okmasok.hu