Megakoncertek a Sziget nulladik napján

2009. 06. 12. | Sziget | Gélák Róbert

Zene a rasszizmus ellen

Zene a rasszizmus ellen

A Nagyszínpadon aznap déltől – néhány külföldi vendéggel kiegészülve – javarészt a hazai rock műfaj jelesei és ifjú tehetségei lépnek majd fel, míg a Világzenei Nagyszínpadon ezzel párhuzamosan a magyar jazz képviselői állnak majd színpadra. Ez a helyszín még egy világraszóló meglepetést is tartogat: egy ritkán látható koncert keretében, a világ legjobbjai közt említett zenészek, Miles Davis egykori muzsikusai – indiai zenészek társaságában – idézik meg a legendás trombitás szellemét. Mindezt az ottalvós hetijegyeseknek ingyen, egyébként pedig féláron, azaz 5000 forintos napijegyért.

Két rock’n’roll “halhatatlan”, Eric Clapton és David Bowie rosszízű kijelentései keltették életre 1976-ban a Rock Agains Racism (Rock a Rasszizmus Ellen) mozgalmat, mely eredetileg egyetlen koncert erejére szerveződött, majd több, nagy tömegeket megmozgató fesztivált is szervezett, ellensúlyozva az egyre sűrűsödő rasszista megnyivánulásokat a hetvenes évek Angliájában.

A kezdeti években olyan együttesek vettek részt a mozgalomban, mint a Steel Pulse, a Tob Robinson Band és a Clash. A RAR számos kampányt szervezett az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején. 1979-es nagyszabású fesztiváljuk 30. évfordulóját 2009-ben a RAR rendkívül sikeres koncerttel ünnepelte a londoni Victoria Parkban.

2002-ben a RAR Love Music Hate Racism néven született újjá. Koncertjeiken és fesztiváljaikon többek között a következő együttesek és előadók léptek fel: Kaiser Chiefs, Damon Albarn, Paul Simonon (The Clash), Babyshambles, Kelly Rowland (Destiny’s Child), Basement Jaxx, Jerry Dammers (The Specials), Get Cape. Wear Cape. Fly, Estelle, The View, Kasabian, Ms Dynamite, Kano, Asian Dub Foundation, Belle & Sebastian, Antiflag, Hard-Fi. A szervezet legutóbbi projektje május 30-án, az EP választás kampányidőszakában került megrendezésre az északnyugat-angliai Stoke on Trentben: a 20 000 zenerajongót vonzó koncert a rasszizmus elutasításának nagyszerű megnyilvánulása volt.

A Rock Against Racism szervezői idén tavasszal – a Brit Nagykövetség közvetítésével – keresték fel a Sziget szervezőit az együttműködés lehetőségével. Mint írták, a Magyarországon a közelmúltban történt események okán is szeretnék, ha a Sziget helyt adna egy koncertsorozatnak, mely a fesztivál széleskörű közönsége előtt is demonstrálná a zenészek összefogását és tiltakozását az ellen, hogy embereket külsejük alapján hátrányosan megkülönböztessenek. Augusztus 11-én, a Sziget “nulladik” napján egy széleskörű összefogásnak lehetünk tanúi, ahol a Nagyszínpadon a rock műfaj jeles hazai képviselői és fiatal tehetségei “a zene pozitív energiáját” használva tesznek hitet az emberek egyenlősége mellett. Az Angliából indult Rock Against Racism mozgalom most tehát a Szigeten is hangot ad annak, hogy politikai szimpátiától függetlenül, kizárólag a zene nyelvén milyen komoly erőket lehet megmozgatni egy jó ügy mentén. A Sziget szervezők pedig úgy döntöttek, hogy a “ZENE A RASSZIZMUS ELLEN” rendezvény bevételéből származó esetleges nyereségből egy olyan magyarországi civil szervezetet támogatnak, mely sokat tesz az ügyért.

A Nagyszínpad fellépőinek sora még koránt sem teljes, az már biztos, hogy fellép majd az LGT, a Kispál és a Borz, Fenyő Miklós, a Heaven Street Seven, Balázs Fecó, KFT, Deák Bill Gyula, a Quimby, a Beatrice, a Kaukázus, Rúzsa Magdi, Péterfy Bori, Novák Péter, Bródy János, a Bikini, a Fish!, az Irie Maffia, a PASO, a Turbo, a Subscribe, a Republic, a Zanzibár, Jamie Winchester, a 30Y, Müller Péter Sziámi és sokan mások. Este 11-kor a Nagyszínpad programja véget ér, de a nap még nem: egyrészt az A38/WAN2 sátrában  – többek mellett – az Animal Cannibals, a Ladánybene 27, Dopeman, Anna and the Barbies szereplésével, a Budapest Jazz Klub helyszínén jazzisták közreműködésével folytatódik a program tovább.

A Magyar Jazz a Rasszizmus ellen / a Magyar Jazz Napja

A 20. század meghatározó zenei megnyilvánulásának tekinthető, amerikai eredetű jazz-zene az elmúlt évtizedekben a magyar kultúra szerves részévé vált. Része van ebben a többszintű zeneoktatásnak, amely tehetséges muzsikusokat nevel évről évre, például a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a székesfehérvári Dr Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskola középfokon, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszéke felsőfokon képzi a fiatal jazzmuzsikusokat, ezzel soha nem látott színvonalra emelve az utánpótlást. A növendékek számos műfajban is jeleskednek valamint saját zenekaraikkal klubokban lépnek fel, de jelen vannak a fesztiválokon is. Jazzművészeink nagy világversenyeken szereznek elismerést, Oláh Kálmán,  Szabó Dániel, Sárik Péter, Romhányi Áron, Szőke Nikoletta, Harcsa Veronika sikerei közismertek, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig hódították meg a közönséget, és hoztak haza rangos díjakat.

A magyar jazzművészet színvonala alapján jogot formál arra, hogy az év egy napján a figyelem középpontjába kerüljön. Ezt a célt szolgálja az idén első alkalommal megrendezendő „ A Magyar Jazz a Rasszizmus ellen” program, amely egyben „A Magyar Jazz Napja” is, amelyre a Sziget Fesztivál O.  napján kerül sor. A jazz ügyéért tevékenykedő , 1990-ben alakult társadalmi szervezet, a Magyar Jazz Szövetség örömmel csatlakozott a „Rock Against Racism” kezdeményezéshez, már csak azért is, mert a jazz olyan nemzetközi zenei nyelv, amely természetéből következően az etnikumok, kultúrák, zenei elemek kölcsönhatására épül. A Magyar Jazz Szövetség a kezdeményezésben partnerként üdvözli a jelentős muzsikusokat tömörítő Magyar Jazzművészek Társaságát. A két szervezet által delegált művészek egységesen fogják megjeleníteni azokat az értékeket, amelyeket a magyar jazz az egész világon képvisel.

Az eseményre 2009 aug. 11-én kerül sor a Magyar Jazz Szövetség és a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. közös rendezésében.

Örvendetes tény, hogy számukat tekintve a magyar jazz fiatal tehetséges előadói és a már közismert, sikeres művészek nemcsak ezt az egy kiemelkedő napot képesek a jazzmuzsika ünnepévé varázsolni. Számos olyan kiváló muzsikusunk van, akik az idén kimaradnak a programból vagy egyéb okok miatt nem lehetnek jelen. Szeretnénk azonban a Magyar Jazz Napját minden évben megrendezni és lehetőséget adni mindenkinek, aki zenei kultúránknak ezen értékeit magas színvonalon képes tolmácsolni.

A fellépők:

Modern Art Orchestra / Művészeti vezető: Fekete-Kovács Kornél

László Attila és barátai / László Attila-gitár, Csanyi Zoltán-pno, Lattmann Béla- bass, Borlai Gergő-dob, Harcsa Veronika-ének, Emilio-ének /

KLB /Kaltenecker Zsolt-pno, Lukács Péter-gitár, Borlai Gergő-dob)

In Line /Csepregi Gyula-szax, Vasvári Pál-bass, Birta Miklós-gitár, Szendőfi Péter-dob és Vasvári Márton-scratch /

Barabás Lőrinc Eklektric / Barabás Lőrinc-trp,

BJO /Budapest Jazz Orchestra / Művészeti vezető: Elek István

Babos Projekt / Babos Gyula-gitár, Hárs Viktor-bass, Szakcsi Lakatos Róbert-pno, Veres Mónika-ének/

Morgan Workshop  és Modern Art Orchestra

/ Dés László, Csepregi Gyula- sax, Fekete-Kovács Kornél-trp, László Attila–gitár Babos Gyula-gitár, Lattmann Béla-bass, Nagy János-pno, Zsoldos Béla-vibrafon,marimba, Dés András-perc , Zsoldos Dániel-marimba, perc., Borlai Gergő-dob/

SzakcsiTrió /Szakcsi Lakatos Béla- pno, Lakatos Pecek Krisztián-bass, Balázs Elemér-dob

Csanyi , Lattmann Quartet, /Csanyi Zoltán- pno, Lattmann Béla bass, Szendőfi Péter-dob, Lamb Dávid-gitár vendég Horváth Kornél perc/

Super Trio /Vukán György –pno,Berkes Balázs-bass, Kőszegi Imre-dob /

Binder, Borbély Duo / Binder Károly-pno, Borbély Mihály-sax /

Four Tunes / Kollmann Gábor-sax, Horányi Sándor-git, Sramkó János-dob, Lutz János-bass/

Equinox, vendégek: Fekete Kovács Kornél-trp, Borbély Mihály-sax  / Márkus Tibor-pno, Zana Zoltán-sax, Csuhaj Barna Tibor-bass, Jeszenszky György-dob /

Miles From India

Miles Davis zenéjének krosszkulturális ünnepe – egy ritkán látható szuperprodukció a világ legjobb jazz-zenészeinek, Miles Davis egykori zenésztársainak és napjaink kiemelkedő indiai muzsikusainak közös előadásában

2008-ban Miles From India címmel napvilágot látott egy dupla album. A hátterében az áll, hogy a Miles Davis: The Complete On The Corner Sessions kiadásán dolgozó (producer) Bob Belden „rácsodálkozott”: Miles Davis 1972-től 74-ig indiai hangszereseket hívott a zenekarába. Bob ezután a Four Quarters lemezkiadót vezető indiai származású Yusuf Gandhihoz fordult, aki azonnal partnerré vált abban, hogy egykori muzsikusai indiai zenészek társaságában idézzék meg Miles Davis szellemét.

Az On The Corner session során készült felvételek egy része annak idején az On The Corner (1972), a Get Up With It (1974) és a Big Fun (1974) című Miles Davis-lemezeken látott napvilágot, de szorosan kötődik hozzájuk az In A Silent Way (1969), a Tribute To Jack Johnson (1970), a Bitches Brew (1970) és a Live-Evil (1972) című Miles-album is. Így együtt alkotják Davisnek azt a korszakát, amivel a dzsesszrock – vagy más néven a fúziós dzsessz – iskoláját teremtette meg.

Miles Davis valamennyi korszakában zseniális dolgokat alkotott, de ezzel a dzsesszrockos periódussal teljesen új – és a mai napig ható – fejezetet nyitott. Ugyanis nem csak a dzsessz és a (Jimi Hendrix ihlette) rock találkozott, de jelen volt benne a (James Brown-fémjelezte) funk és a (Sly & The Family Stone-féle) pszichedelikus soul is, éppúgy, mint az elektronikus kortárs zene (Karlheinz Stockhausennel való találkozása nyomán) vagy éppen az indiai ritmusvilág.

Egyszóval, addig ismeretlen és erőteljesen elektronizált dzsessz született – mely teljesen új közeget és közönséget is teremtett magának. Miles lemezei ekkor a rockzenei sikerlistákon szerepeltek, és míg korábban klubokban vagy színháztermekben játszotta őket, hirtelen több százezres közönség hallgatta – így például a Wight-szigeti fesztiválon 1970-ben hatszázezren. (Azon Miles bálványai közül a Sly & The Family Stone és Jimi Hendrix is fellépett.)

Végül ugyancsak megkerülhetetlen eleme volt e korszaknak az is, hogy Miles szinte ismeretlen – fehér és fekete – fiatalokat hívott a zenekarába, akik valamennyien kivehették a részüket a kollektív improvizálásból.

A Sziget nulladik napján a Világzenei Nagyszínpadon a Miles Davis-életműnek főleg ez a fejezete kerül megidézésre. Tizenkét olyan – amerikai és indiai – muzsikus fellépésével, akiknek a többsége Miles Davis kiválasztottja volt, akik együtt játszhattak vele, és akik Miles halála után a kortárs dzsessz meghatározó alakjaivá váltak. Ha bepillantunk munkásságukba, az olyan, mintha a dzsesszcsillagok lexikonját néznénk.

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a világ egyik legjobb tablásának tartott Badal Roy Ornette Coleman, Don Cherry, Pharoah Sanders, John McLaughlin és Dizzy Gillespie együtteseinek is a tagja volt; a tenorszaxofonos Bill Evans a fúziós dzsessz egyik mérföldkövének tartott Mahavishnu Orchestrában játszott; Darryl Jones Mike Stern, John Scofield, Herbie Hancock, Sting, Madonna, Eric Clapton lemezein is hallható, 1993 óta pedig a Rolling Stones basszusgitárosa; a billentyűs Robert Irving III David Murray, Wallace Roney és Lenny White társaságában is játszott, de ennél fontosabb, hogy Miles haláláig, tizenkét éven át Davis „jobbkeze” volt; a dobos Ndugu Chancler Freddie Hubbard, Santana és Herbie Hancock oldalán bizonyított; az altszaxofonos Rudresh Mahanthappa pedig évek óta az egyik  legfényesebb új csillaga a dzsessznek a Down Beat szaklap szerint. S végül – de nem utolsó sorban – szót kell ejtenünk a fiatal, Grammy-díjas trombitás Nicholas Paytonról is, akit a neo-bop egyik legmarkánsabb alakjaként jegyeznek, aki már tizenkét albumot jelentetett meg, és olyan nagyságrendű muzsikusokkal játszott, mint Elvin Jones, Eddie Henderson, Wynton Marsalis, Joshua Redman és Joe Henderson.

Krosszkulturális ünnepe lesz hát ez a nap Miles Davis zenéjének, és mivel csak kivételes alkalmakkor áll össze ez a produkció, egyszeri és megismételhetetlen élményévé válik mindazoknak, akik a dzsessz és a rock és a funk és a világzene rajongói. Valamennyiünknek.

A fellépők:

Nicholas Payton – trombita,  Robert Irving III – billentyűs hangszerek, Darryl Jones – basszusgitár,

Rudresh Mahanthappa – altszaxofon, Bill Evans – tenorszaxofon, Badal Roy – tabla, U. Shrinivas – mandolin,  Ndugu Chancler – dob, Vince Wilburn – dob, Selva Ganesh – khanjira, Hidayat Khan – szitár, V.K.. Raman – fuvola, ének.

címkék: ,