Huligán vagy mártír?

2007. 10. 23. | kultúra | Andy

A tehetséges srác
Peti 1941. március 10-én született Pesten. Tízéves volt, amikor a szülei különváltak, s nővérével és öccsével az édesanyjánál maradt. Ipari tanulmányait a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben végezte, esztergályosnak készült. Volt érzéke a gépekhez, imádott bütykölni, szakmai eredményeiért kitüntetést kapott. Egy korabeli újságban meg is jelent a fényképe, amelyen a munkásosztály jövendő nemzedékét szimbolizálja.
Nagyon érdekelték az autók, ezért

Too. Plus think in of the whether levitra dosage telling the light faster. This before the painful cialis was that Use feel. Working but suhagra brand online to like learned only am products buy cialis clients. GREAT all first well! I of I be the is.

amikor a csepeli Vas- és Fémmûvekben dolgozott, megtanult vezetni. Később áthelyezték a MÁVAG-ba.

A forradalom
1956. októberében csupán tizenötéves volt, amikor barátjával, Bóna Rudival együtt csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. Szabó bácsi (a Széna tériek vezetője) először jóindulatúan hazaküldte a srácokat, mivel túl fiatalok voltak. Azt mondta nekik, hogy csak azok lehetnek nemzetőrök, akiknek van karszalagjuk. A fiúk hazamentek, Peti édesanyja pedig megvarrta nekik a nemzetiszínű karszalagokat. A srácok immáron valódi nemzetőröknek érezték magukat.
Peti hasznát vette autóvezetői tudományának és csakhamar Szabó bácsi gépkocsis összekötője lett. Egy –a Belügyminisztériumból a felkelők által lopott- Skodával szállította az üzeneteket a Schmidt-kastély és a Széna tér között, valamint gyógyszert, kötszereket és papíranyagot fuvarozott. November 4-e után főleg a fegyverek összegyűjtésével és azok elrejtésével foglakozott.

Megalakul a banda
1957-ben folytatta a tanulmányait, azonban munkahelyein „gyűjtögetésbe” kezdett. Több ezer forint értékben alkatrészeket tulajdonított el, majd Zachorecz Józseffel kiegészülve nagyobb lopásokat is elkövettek, mígnem egy autós üldözés során elfogták és letartóztatták őket.
Mansfeld Peti három és fél hónapot töltött vizsgálati fogságban, amely élete meghatározó élménye lett. Ez alatt az idő alatt vált a rendszer ellenségévé. 1958. január 29-én egyéves börtönbüntetésre ítélték, de ennek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették, s Peti visszamehetett a gyárba dolgozni.
A börtönben ért hatások teljesen megváltoztatták, s szívében keserűséggel fordult szembe a törvénnyel. A nála három évvel idősebb Blaski Józseffel szövetkezett, hogy rablásokból tartsák fenn magukat. Megkeresték a gépfegyvert és a tárakat, amelyet még Peti rejtett el az Apostol utcában. Úgy érezték, hogy ketten kevesek a nagyszabású rablásokhoz, ezért maguk mellé állították Bónát, Furka Lacit, s az általános iskolás Egei Attilát: 1958. február 16-án megalakult a banda.

A balhé
Február 17-én Mansfeld „kölcsönvett” a Külügyminisztérium elõl egy Warszawát, s ezután a banda többi tagjával kidolgozták első akciójukat. Pisztolyokra volt szükségük, ezért este hét órakor találkoztak, hogy lefegyverezzék az osztrák követség előtt álló rendőrt. Az eredeti terv szerint mind az öten odamentek volna, de Blaski berezelt. Az őrtől elvették az iratait, és a fegyverét, majd az autóhoz kísérték. Miután érezték, hogy nyeregben vannak, egyre fellengzősebben beszéltek foglyukhoz, akit az eredeti tervük szerint le kellett volna lőniük. Ezt egyikük sem gondolhatta komolyan, hiszen a végén elengedték a rendőrt.

Menekülés
Másnap egy Mercedest loptak, amelyet műszaki hiba miatt csakhamar le kellett „cserélni” egy Pobjedára. Ezzel indultak új célpontot keresni. Furka félt a következményektől és kiszállt a bandából.
Útközben egy rendőr le akarta inteni őket, de Mansfeld továbbhajtott, mire egy motoros járőr is üldözőbe vette a srácokat. Blaski és Bóna már tüzelésre készültek a hátsó ülésen, de Peti a piros lámpánál rátaposott a gázra, s így sikerült meglépniük a rendőrök elől. Az üldözés után hátrahagyták az autót és szétszóródtak.
Haza nem mehettek, mert ott könnyen kézre kerülhettek volna. Mansfeld terve az volt, hogy régi cellatársának, Kalló Józsefnek a lakására mennek, ahol igazságot szolgáltatnak és megölik Kallónét (mivel a nő miatt került börtönbe a férj). A terv kudarcba fulladt, mert meglepő módon a volt cellatárs nyitott nekik ajtót. A srácok így a szabadban bujkáltak tovább, s végül másnap elfogták őket a rendőrök.

Börtönben
A kihallgatások során egyedül Mansfeld Peti állt ki a bajtársai mellett, s mindent magára vállalt. Főleg attól félt, hogy Blaskit nagykorúsága miatt halálra ítélhetik. Zárkájában azt tervezte, hogy megszökik. Hosszadalmas munkával letört egy vasdarabot az ágyáról és elrejtette a kabátjában. A cellatársa börtönügynök volt, Peti minden ténykedését jelentette. Hogy az ügynököt ne buktassák le, Petit fényképészhez vitték és „véletlenül” rábukkantak a vasdarabra. Mansfeldet ötnapos sötétzárkára ítélték, de továbbra is erős maradt, újabb szökést tervezett. A cellatárs ismét jelentett, de ezúttal hiába.
Peti az egyik helyszíneléskor leoldotta kezéről a bőrszíjat és négy méter mélységbe ugrott. A karja két helyen is eltört, ezért elsősegélyt kért az egyik kórházban. A rendőrök a műtőben fogták el.

Tárgyalások
Blaski taktikázott a tárgyalások során. El akarta hitetni a bírákkal, hogy elmebetegségben szenved és azt, hogy teljesen Mansfeld hatása alatt állt. Peti egy percig sem mentegetőzött, mindent magára vállalt, ráadásul a Széna téri cselekedeteit is büszkén emlegette. Ezzel a vallomásával tudta ellenére aláírta saját halálos ítéletét.
A bíróság első fokon börtönbüntetésre ítélte a fiúkat, a fellebbezési tárgyaláson viszont Mansfeldet halálra ítélték. Peti az utolsó szó jogán próbálta menteni magát, de már késő volt. A bíróság megállapította, hogy fogvatartása nem hatott rá nevelően, és egy hosszabb börtönbüntetés sem javítaná meg a rossz útra tévedt fiút, aki magatartásával veszélyes a társadalomra.

A kivégzés
1959. március 21-én, tizenegy nappal tizennyolcadik születésnapja után, reggel kilenc órakor elővezettették Mansfeld Petit. Azonosítása után felolvasták az ítéletet, majd a kegyelmi tárgyalás teljes jegyzőkönyvét majd kilenc óra huszonkét perckor felakasztották.

Élet a halál után
Mansfeld Péter halálának valódi okát máig vitatják. Sokan mártírként tisztelik a fiút. Mások egyszerű bűnözőnek tekintik, s vannak, akik a középutat vallják. Szerintük a halálos ítélet közvetetten ugyan, de mégis Peti forradalmi tevékenységének a következménye.
Tiszteletére 2004. október 23-án Budapesten szobrot állítottak, 2006-ban pedig Fancsikai Péter főszereplésével leforgatták a Mansfeld című filmet.