József és a színes szélesvásznú álomkabát – Szenzáció és vágyak a Madách színházban

2008. 02. 21. | kultúra | Dengyel Eszter

Aki szemfüles volt láthatta, hogy a Szépművészeti Múzeum február 18-án, hétfőn mégis csak kinyitott. Nem rendeztek tárlatvezetéseket, Szirtes Tamás tartott tájékoztatót a készülődő bemutatóról. Az igazgató elmondása szerint nem volt egyszerű feladat, hogy a közönség ismét színpadon láthassa ezt a remek musicalt. Egy ilyen darabnak az előkészületeit, mint a József és a színes szélesvásznú álomkabát, legalább egy, ha nem másfél évvel a tervezett bemutató előtt el kell kezdeni. Ahhoz, hogy egy nagyszabású zenés darab megvalósuljon több kiváló szakember segítsége szükséges. A gazdasági része volt a legnehezebb: „Megfontoltan kellett gondolkodni az anyagiakról” – jegyezte meg.

Hónapokon át spóroltak, még az egy és kétforintosokat is félretették. (Nem véletlen, hiszen gondolni kell a díszlettervezésre, a jelmezekre és a szereplőkre. A Madách Színház nem vállal rizikót: ahogy már megszokhattuk egy karakternek több szereposztása van ) A szerzői jogok kérdése hamar tisztázódott: „Hála Istennek Andrew Lloyd Webber készséggel működik együtt a Madách Színházzal. Most is sikerült megegyeznünk minden zenével kapcsolatos kérdésben. Azon is dolgozunk, hogy elhozzuk a bemutatóra a szerzőt.” – tette hozzá Szirtes.

Egy ilyen volumenű előadásnál fontos, hogy megfelelő színészeket, énekeseket válasszanak ki a szerepekre. „Tartottunk egy komoly castingot: több napon keresztül hallgattunk meg tehetséges művészeket. Úgy gondolom a legjobb embereket választottuk ki” – fordult a társrendező, azaz Szerednyei Béla felé, aki mindössze egy cinkos mosollyal reagált. Ezek után ízelítőt kaptunk az előadásból: Gallusz Nikolett, Ladinek Judit, Polyák Lilla, Nagy Sándor, Puskás Péter, Serbán Attila együtt énekeltek vágyakról, és álmokról.

Segítség nélkül nem futhat egy produkció sem. Most is csatlakoztak szép számmal: RTL Klub, Súgó, és más médiumok. A legújabb, és egyben az előadás fő támogatója, a Stella Arotis. A sör története is évezredekre nyúlik vissza, akár csak a darabé. A Stella Artois mindig is a tökéletességet és a valódi értéket hirdette, melynek kifejezésére a művészeteknél és a kultúránál kézenfekvőbb eszközt nem is találhatott volna. A színdarab szponzorációjával szeretné kifejezni elkötelezettségét az igényes kulturális események mellett, hiszen ezek valódi élményt, kitörölhetetlen emléket jelentenek a nézők számára.

Ez a musical talán újra legendává válik, mint ahogy az idők kezdetén maga a József legenda: Jákob, ősatyáink egyike tizenkét fia közül Józsefet szereti a legjobban. Elkényezteti, csinos köntöst csináltat neki, amely a kiválasztottságot, az elsőszülöttségi jogot jelenti. József álmokat tud fejteni –„Ímhol jő az álomlátó”-. Fivérei féltékenyek, gúnyolják, el akarják pusztítani öccsüket. Bedobják egy elhagyott kútba, vándorkereskedők megtalálják és eladják Egyiptomban a fáraó főemberének, a gazdag Putifárnak. A testvérek Jákob előtt József holt hírét költik. Jákob siratja legkedvesebb fiát. Eközben Józsefből, ügyessége révén, házgondnok válik. Putifár felesége szemet vet Józsefre, aki szép termetű és szép arcú ifjú. József vonakodik, nem akar véteni ura ellen. Az asszony bosszúból megrágalmazza, férje előtt vádolja. József börtönbe kerül, ahol rabtársai álmait magyarázza. Kiszabadulása után a fáraó is igénybe veszi az álomfejtő kivételes képességét, aki megjósolja neki, hogy Egyiptomra hét bő esztendő, majd hét szűk esztendő vár. A jóslatra Egyiptomba jönnek testvérei. Józsefet nem ismerik fel, de ő megismeri fivéreit. Először a bosszúállás gondolata ébred benne, de látva a fiúk megtörtségét a szeretet és a megbocsátás győz lelkében. József a boldog Jákobot, apját, egész háza népével Egyiptomba hozatja: „Immár örömest meghalok, minek utána láttam a te orcádat, hogy még élsz”.

A témára Adrew Lloyd Webber és sok éven át vele együtt dolgozó alkotó társa, Tim Rice szövegíró találtak rá. Polgárpukkasztó, szertelen művet alkottak belőle, mely először 1967-ben került színre. Webber egymást követő dalok laza szerkezetű sorában meséli el a kiválasztott fiú történetét, akinek kitaszítottsága és felemelkedése, a megbocsátás és tolerancia nagy példázata. Bízom benne, hogy bárki, aki ezt az előadást megnézi, ha nem is megtanulja, de legalább nyitottabb lesz emberi érzésekre!

SZEREPOSZTÁS
József- Nagy Sándor, Puskás Péter, Serbán Attila
Narrátor- Gallusz Nikolett, Ladinek Judit, Polyák Lilla
Fáraó- Posta Victor
Jákob- Koltai János, Lőte Attila
Putifárné- Gallusz Nikolett, Ladinek Judit
Ruben/Putifár- Balog János, Barát Attila, Ömböli Pál
Juda- Arany Tamás, Szente Vajk
Simeon- Nagy Balázs, Sándor Dávid
Levi/Pék- Ádok Zoltán, Balog János
Naphtali/Pohárnok- Barabás Kiss Zoltán, Csórics Balázs eh.
Iszakar- Ködmen Krisztián
Dan- Kiss Ernő Zsolt
Asher- Parti Péter
Zebulon- Radványi Attila
Gád- Petke Balázs

Rendező: Szirtes Tamás és Szerednyei Béla
Díszlettervező: Kentaur
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Koreográfus: Tihanyi Ákos

(Jegyelővétel már 2008. március 7.-től! Bemutató: 2008. május 30., 31,, június 1. a Madách Színházban!)