Királyi szemléletmód Békéscsabán
– Jó estét nyár, jó estét szerelem –

2008. 04. 01. | kultúra | Dengyel Eszter

Kevés fiatal tudja, hogy a hatvanas évek elején sokat beszéltek, írtak Szöllősi Györgyről, akit 1962 októberében halálra ítéltek: az Acélöntő és Csőgyár munkása három hónappal korábban, július 12-én a csillebérci erdőben borotvával meggyilkolta, majd lefejezte S. Ildikó huszonöt éves könyvelőnőt.

A jelentéktelen külsejű fiatalember –így írt róla másnap a Népszabadság- már évekkel ezelőtt észrevette, hogy egyes nőknek imponálnak a külföldiek. S mivel azt tapasztalta, hogy műveletlensége miatt sem állnak vele a lányok szóba, elhatározta, hogy külföldi diplomatának adja ki magát. Szegényes albérletében idegen szavakat biflázott, gyakorolta a tört magyar beszédet, és készített egy igazolványt is, amelybe a Viktor Jarosinszky nevet írta. A lányokat washingtoni diplomata papával, zürichi külképviselő nagybácsival és az egyik nagykövetség fényűző kocsijával szédítette. A gyárban megkeresett ezerhatszáz forintja hónap elején gyorsan elfogyott, hiszen bőkezűen szórta a százasokat a legjobb éttermekben, bárokban. Szöllősi ilyenkor bejelentette, hogy a kötelesség külföldre szólítja. S egyes lányok, sajnos, hosszú ideig felültek a primitív fiatalembernek – írta a Népszabadság:.

Később Szöllősi Siófokon találkozott S. Ildikóval. A lány, testvére ösztönzésére kezdett a fiú után érdeklődni, így megtudta: a fiú közönséges szélhámos. Ezután Szöllősi egy borotvával megölte a szabadság-hegyi erdőben. A bíróságon beszámíthatónak találták: halálra ítélték, a fellebbezést elutasították, majd kivégezték. A történetről 1969-ben Fejes Endre írt regényt.

Király AttilaKirály Attila, a darab rendezője és koreográfusa, így nyilatkozott a műről: „Azt gondolom egy irgalmatlanul erős, lenyűgözően jó könyv. A mű a korabeli társadalmi berendezkedésről, és a „vasfüggöny-mögöttiségről” szól. Úgy éreztem, olyan erős a mű emberi oldala, hogy nem kell melléjük társadalmi magyarázat. Ezek az értékrendek, érzelmek, konfliktusok ma is érvényesek: hogyan lehet kikapaszkodnunk mindabból, amiben élünk, és ha nem is tudunk teljesen felkapaszkodni, de legalább többnek látszunk.” Igen, igen, mennyire igaz, ma is hány „Viktorral” akadnak össze a lányok…

Egy jelentéktelen pasi, akit egy lélek sem szeret: (munkahelyén kívül, mert lakatosnak profi) , jóformán semmivel nem tudja elkápráztatni a nőket –csodálkozunk, hogy mást mutat?!- nincs megfelelő családi háttere, nem iskolázott, és nyelveket sem beszél. Vadász Gábor (Fiú) nem jelentéktelen, kis túlzással azt mondhatnám túl sármos Viktor karakteréhez. Egy békéscsabai fiatal, kezdő színész, aki egyszerre tud énekelni, lépni és beszélni (érthetően!). A néző, az előadás végén döbbenten tapasztalja, hogy a fenébe is, mennyire megszerette Viktort –lám, mit tesz a pszichológia-. Igen, szerethető a figura, annak ellenére, amiket a nőkkel művel: szegény fiú másnak akar látszani, olyannyira hiteles, hogy nem csak én, de talán még Vadász is elhiszi, hogy Viktorrá vált, vagy ahogy az előadásban többször is elhangzik: „I am Viktor”. Pont ezért mindegyik nő besétál a csapdájába, mert ők is mást akarnak: egy új életet, vagyont bármi áron.

Kara Tünde - Vadász GáborKara Tünde (Veronika) finoman játssza a nőt: mint minden esetben, eleinte csak barátok a diplomatával, tudja, hogy nem szabad beleszeretnie. Aztán eluralkodik a szerelem, és Tünde világosan mutatja meg mindazt, amitől egy férfi megriad: mikor jössz, mikor látlak újra, mikor indul a géped, kivel mész és kivel beszélsz, milyen nők vesznek körül. A dühöt, a csalódottságot kevésbé érzékelem, bár a dal (amiben azt kívánja szenvedjen a fiú legalább annyira, mint ő és ezt kiváló pontossággal, hanggal énekli el) szövege elmondja hogy fáj, de én nem láttam.

Vadász Gábor - Lapis ErikaAki mindent feltesz egy lapra: Lapis Erika (Zsuzsanna). Hol volt eddig ez a lány? Miért nem ismeri az egész ország?! A fiatalok közül ő az, aki megnyerte az egész játékot. Erős színpadi jelenléttel rendelkezik, éppen ezért a második felvonásban, Vadász Gáborról kialakult kép meg-megrepedezik. No nem azért, mert Erika legalább egy fejjel magasabb nála (nagy meglepetésemre a rendező remekül koordinálta hosszú lábát, karját: nem éltek külön életet)…hanem azért mert Vadásznál is „Viktorabb”, sőt rosszabb: a fiú pont ezért szeret bele. Zsuzsa hasonló módszerrel bolondítja magába a férfiakat, mint ő a nőket, csak nem olyan agresszívan (legalábbis a játékból –amiben néha egyedül marad- ez derül ki). Ezért, mikor a „diplomata” elvágja Zsuzsanna torkát, szinte sajnálom, hogy meggyilkolta, pedig egyáltalán nem kellene: számító volt, megfenyegette a fiút, csak a saját érdekeit tartotta szem előtt.

Dengyel Iván - Lapis ErikaDengyel Iván (Sebhelyes férfi, Hűvös, főbérlő) eljátssza az összes apát és férjet. Az állatot: aki rögtön mindent tudni akar a fiúról, és felvilágosítja, hogy az ő lánya tisztességes. A hallgatag papát és a papucs férjet: akinek a felesége (Kovács Edit) parancsol, és végül azt a fajta édesapát, akinek mindegy, csak legyen boldog a lánya. Jelenetei végén látni lehet a műnek az egyik emberi vonulatát: egyszer el kell engedni a gyermekünket.

Mivel a darab viszonylag sok embert mozgat meg, ezért nem lehet mindenki kulcsfigura. Van, akit ez nem zavar: főszereplőt, sőt primadonnát játszik; viszont Komáromi Anett (Krisz) és Gyürki István (Őszülő vendég, üzletvezető, taxisofőr) játékát élveztem volna még egy kicsit.

Azt hiszem a fiatalok jobban fogják szeretni az előadást, már csak a zene (Presser Gábor) stílusa miatt is. Gulyás Levente (zenei vezető) figyel a színészekre, alkalmazkodik. Éppen ezért jó, és hatásos az élőzene: sosem ugyan olyan.

Király Attila (rendező-koreográfus), annak ellenére, hogy a rendező pályán újnak számít, kiválóan instruálja színészeit –érzékelhető végtelen türelme-. Érthető szimbólumokat használ ( Az én kedvencem a három kislány, akik gyümölcsöt árulnak. Lehetne több a némajáték, és néha beszélhetne helyettük Viktor.), bár néhol, úgy vélem, túlbecsülte a nézők értelmezési képességét –az idősebb korosztályra gondolok-. Feltételezem (egyben remélem is) a szakma hamar rákap Király stílusára, világlátására, anélkül, hogy eladná a lelkét.

Érdemes leutazni Békéscsabára és megnézni a Jó estét nyár, jó estét szerelem című előadást. Nem egy vidám darab, nem emészthető könnyen, de sok tehetséget láthatunk, új stílust, szemléletmódot, amiből lehet, hogy királyság lesz.